Terhelésváltozás: A hidraulikus dugattyús motorok a névleges teherbírásuk közelében működnek a leghatékonyabban, mert itt vannak optimalizálva a tervezési paramétereik. Ha a terhelés eltér ettől az optimális ponttól – akár könnyebb, akár nehezebb – a motor hatásfoka csökken. Kisebb terhelés esetén a motor a névleges teljesítményének kisebb százalékán működik. Ez megnövekedett belső szivárgáshoz vezethet a motoron belül a kimenő teljesítményhez képest nagyobb relatív veszteségek miatt. A belső szivárgás a motor nagynyomású és alacsony nyomású területei közötti hézagokon keresztül következik be, ami az optimális terhelési viszonyok alatti működés esetén még hangsúlyosabbá válik. Ezért a várható terhelési tartománynak megfelelő méretű motor kiválasztása biztosítja, hogy az a legkülönbözőbb üzemi körülmények között is a csúcsteljesítményhez közelebb működjön.
Nyomás és sebesség: A hidraulikus dugattyús motorok hatékonyságát jelentősen befolyásolja az üzemi nyomás és a fordulatszám. A nagyobb nyomás fokozott belső szivárgáshoz vezethet, mivel a folyadék áthalad a mozgó alkatrészek, például a dugattyúk és a hengerfalak közötti hézagokon. Ezek a veszteségek a hidraulikafolyadék magasabb viszkozitása miatt fokozódnak magasabb nyomáson, ami növeli a rendszeren belüli súrlódási veszteségeket. Hasonlóképpen, a nagyobb üzemi sebesség hatással lehet a térfogati hatékonyságra – a motor azon képességére, hogy hatékonyan kiszorítsa a folyadékot. Nagyobb fordulatszámon a motor nehezen tudja fenntartani az optimális folyadékkiszorítási sebességet, ami nagyobb mechanikai veszteségeket és csökkent általános hatásfokot eredményezhet. A rendszer megfelelő tervezése, beleértve a várható nyomás- és fordulatszám-tartományra méretezett alkatrészek kiválasztását, segít csökkenteni ezeket a hatékonysági veszteségeket.
Hőmérséklet: A hidraulikafolyadék hőmérséklete közvetlenül befolyásolja annak viszkozitását, ami viszont befolyásolja a hidraulikus dugattyús motorok hatékonyságát. Az üzemi hőmérséklet növekedésével a folyadék viszkozitása csökken, ami nagyobb belső szivárgáshoz és súrlódási veszteségekhez vezethet a motoron belül. A magasabb hőmérséklet az alkatrészek hőtágulását is befolyásolhatja, megváltoztatva a hézagokat és potenciálisan növelve a belső szivárgási útvonalakat. Ezzel szemben az alacsonyabb hőmérsékleten történő működés további energiabevitelt igényelhet a folyadék viszkozitásának és működési hatékonyságának fenntartásához. A folyadékhőmérséklet figyelése és szabályozása hatékony hűtőrendszerekkel vagy működési gyakorlatokkal – például a megfelelő folyadékszint fenntartásával és hőmérséklet-érzékelők használatával – segít csökkenteni ezeket a hatékonysági veszteségeket, és biztosítja a motor egyenletes teljesítményét a változó hőmérsékleti viszonyok között.
Vezérlés típusa: A hidraulikus dugattyús motorok hatékonysága jelentősen változhat a használt vezérlőrendszer típusától függően – nyílt hurkú vagy zárt hurkú. A nyílt hurkú rendszerek jellemzően rögzített áramlási sebességgel és nyomással működnek, függetlenül a tényleges terhelési igényektől. Ez energiahatékonysághoz vezethet változó terhelések vagy üzemi körülmények között, mivel a felesleges hidraulikus energia megkerüli vagy eloszlik a biztonsági szelepeken keresztül. Ezzel szemben a zárt hurkú rendszerek folyamatosan figyelik a terhelési igényeket, és ennek megfelelően állítják be a folyadékáramlást és a nyomást a szükséges nyomatékhoz és fordulatszámhoz. Az energiafelhasználás optimalizálásával és a szükségtelen veszteségek minimalizálásával a zárt hurkú rendszerek általában nagyobb hatékonyságot kínálnak, mint a nyílt hurkú rendszerek. Ezek a rendszerek pontos vezérlést biztosítanak a motor működése felett, biztosítva, hogy az energiafogyasztás szorosan igazodjon a tényleges terhelési követelményekhez, és csökkenti az általános energiafogyasztást.
